Magyar Lóránd: A mi szabadságunk nem csorbítja mások szabadságát!
A hagyományoktól eltérően idén nem Gonzeczky János emléktáblájánál, hanem az István-téri Petőfi Sándor szobornál gyűltek össze mindazok, akik fejet kívántak hajtani a 13 aradi vértanú és a többi 1848-49-es hős emléke előtt.
A „költözés” oka, ismertette Szőcs Péter főszervező, hogy a Zárdatemplom homlokzata felújítás alatt áll, ezért a falán lévő emléktábla környezete alkalmatlan egy ilyen jellegű megemlékezés megtartásához. Persze a szabadságharc szatmári mártírjának emléktáblája után nehezen lehetett volna méltóbb helyet találni a megemlékezéshez, mint Petőfi Sándor mellszobra.
Az ünnepséget Higyed János, a kültelki református templom lelkipásztorának és Kinczel István, a Kis Szent Teréz római katolikus templom lelkészének imája és igehirdetése nyitotta. „Nem csak emlékezni jöttünk ide, hanem tanulni és tanúságot tenni. Meg kell tanulnunk megmaradni, kitartani”, fogalmazott Kinczel. Aki Isten segedelmét kérte ahhoz, hogy „legyen erőnk szülőföldünkön és a szülőföldünkért dolgozni és cselekedni”.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, valamint annak tragikus zárómozzanataként szolgáló aradi 13-ak kivégzésének történelmi kontextusát Csorján Árpád, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium történelemtanára vázolta fel. Elmondása szerint az akkori események egyrészt bebizonyították, hogy a szabadság elnyerése csak komoly áldozatokkal lehetséges, másrészt az aradi vértanúk megtanították: „Nem az a fontos, hogy le tudnak-e győzni, hanem az, mennyire akarjuk a jövőt”.
Balázs Dániel szavalata után Magyar Lóránd parlamenti képviselő figyelmeztetett: „csak a körülmények, az eszközök és a századok különböznek”! A jelenlegi román vezetés ugyanúgy megtagadja a párbeszédet, mint tették annak idején a Habsburgok. Bebizonyosodott ez legutóbb a múlt héten, amikor az RMDSZ a magyarságot megillető jogot, az anyanyelvhasználati küszöb csökkentését kérte. Vagy amikor a magyar–román határvonalon ideiglenesen megnyitott átkelők közül csak kettőt akar véglegessé tenni Románia, holott mindre szükség és igény lenne.
„Meg kellene már érteniük, hogy a mi szabadságunk nem csorbítja a mások szabadságát. Mitől lenne kevésbé szabad az erdődi román, ha ki lenne írva a település neve magyarul is?. Csakis a közös tervek mentén haladva tudunk közös jövőt teremteni. A 13 aradi hősnek azért kellett meghalnia, mert hittek a népek és nemzetek szabadságában. Ők tudták: egyetlen nép sem lehet igazán szabad, amennyiben a mellette élő népek nem szabadok”, zárta szavait Magyar.
Scheitli Krisztina újabb szavalata után a jelenlevők – többek között Magyar Lóránd és Erdei István parlamenti képviselők, Kereskényi Gábor polgármester, Pataki Csaba megyei tanácselnök - megkoszorúzták Petőfi szobrát, majd a Székesegyház kórusának támogatásával közösen énekelték el nemzeti imánkat.
